HOME

GMGK – ÖNÁLLÓ MAGYAR ISKOLA GYULAFEHÉRVÁRON

– Múlt és jelen –

Történelmi visszapillantás a gyulafehérvári iskolázásra

Gyulafehérvárt, mint püspöki székhelyen, mindig volt iskola a középkor századain keresztül. Feltétlen bizonyossággal következik ez az Egyház lényegéből és tanítói hivatásából. Hiszen az Egyház az iskolát mindig a maga lelki veteményes kertjének tekintette, s intézményesen gondoskodott és gondoskodik mindig és mindenütt az iskoláról.1

Az erdélyi római katolikus Státus2 gyulafehérvári főgimnáziumának elődjét – melyegyben Erdély legrégebbi iskolájának tekinthető – a székeskáptalan által létrehozott káptalani iskolában kell keresnünk. Ez volt az az intézet, melyben a város, valamint a közelebbi és távolabbi vidékek ifjúsága az egyházi pályára szükséges előképzettséget megszerezhette.3

A magyar politikai élet súlyponteltolódása a 16. század utolsó harmadára Erdélyt tette a magyar szellemi élet központjává. E korszakban Erdély nem csupán a reformáció előtt nyitotta meg kapuit, hanem az európai építészet és kultúra térhódításának is engedett. Ekkor épültek újjá európai mintára Nagyvárad, Szatmár és Fogaras várai. A gyulafehérvári fejedelmek udvara pedig a reneszánsz és a kultúra udvara lett.4

A Báthory családnak Erdély fejedelmi trónjára került első tagja – Báthory István(1571-76) – az egyház érdekeivel keveset törődött. A fejedelem életében fordulópontot – agyulafehérvári iskolaügy fejlődésére nézve örvendetes változást – jelentett XIII. Gergely pápa(1572–85) erélyes fellépése, aki az akkor Polock vára alatt tartózkodó királyt felszólította, hogy az egyház érdekében is tegyen lépéseket. Possevino Antal jezsuitának tapintatos és ügybuzgó eljárása meg is hozta a remélt eredményt, „s az ellenreformáció sikereiben már ekkor is kiváló babérokat szerzett jezsuitákat Báthory Kristóf erdélyi fejedelemmel (1576–81)egyetértésben Erdélybe is betelepítette, kik 1579. október 1-jén tízen meg is érkeztek5, valóra váltva Báthory István 12 éves óhaját. Ettől az időponttól számíthatjuk a gyulafehérvárikatolikus oktatás reneszánszát. Gyulafehérvárra egy jezsuita került „a törékeny, beteges testű, de erős lelkű magyar jezsuita: Leleszi János6, a jezsuita iskolázás megteremtője.

1579–1607 között a gyulafehérvári iskola vezetése a jezsuiták kezében volt. A 17.századvégen már létezett a finevelő intézet is, melyre hivatkozás 1694-ből van. Ugyanebben az időben a gimnázium ügye is határozott léptekkel halad előre.

A 18. században a gyulafehérvári iskolát érintő legelső biztos adat 1716-ból származik, amikor Pecz Lőrinc igazgató állt a „residentia-superiora”, valamint az iskola élén,

Batthyány könyvtár kéziratai közt: Bzensky Rudolf, Prologomena Daciæ mediterraneæ cím alatt.
6 Leleszi János, SJ (Beregszász v. Lelesz, Zemplén vm., 1548 k.-Loretto, Itália, 1595. febr. 26.): az első jezsuita Erdélyben. Egerben egyházmegyés pappá szent., 1564. IX. 24: Nagyszombatban belépett a JT-ba. Prágában, Innsbruckban, Münchenben és Dillingenben tanult. 1575. V. 29: Eichstättben pappá szent. 1575: Bécsbe rendelték, hogy Alfonso Pisával együtt előkészítse az erdélyi misszió megszervezését. Rendtársával, Törös Györggyel meglátogatta a határmenti magyar falvakat, és az ott látott testi-lelki nyomorúság megérlelte lelkében missziós hivatását. 1578: Egerben hitszónok. Bécsi magyar-ellenes elöljárója akarata ellenére Erdélybe szökött. 1579: Nagyváradra, Kolozsvárra, majd Gyulafehérvárra ment misszionáriusnak. 1579-89:Báthory Zsigmond nevelője. A romokban heverő erdélyi katolikus egyház helyzetéről és a magyarországiállapotokról megrendítő beszámolókat írt Rómába. (…) 1581-ben 600 székelyföldi község lelki kormányzójává választották. (…) BZENSKY RUDOLF: Prologomena Daciæ mediterraneæ. Kézirat. VI. 10. 6.In: CSÍKY Miklós: i. m. Kézirat. Gyulafehérvár é.n. 3.) 1588: Kisvárdára, 1589 őszén Bécsbe menekült. Orvosai tanácsára a Pádua melletti fürdőkben gyógyíttatta magát, 1593. IX: Lorettóba költözött. DIÓS I. –

VICZIÁN J. (szerk): Magyar Katolikus Lexikon VII. Budapest 2002.

aki az előbb jelzett évben kérte III. Károly (1711–1740) királytól, hogy a jezsuitáknak adja vissza mindazon javakat, melyeket valaha bírtak,7 s kárpótolja őket azért a területért, amelyet a vár építése alkalmával kisajátítottak.8

Nagyon úgy néz ki, hogy az 1716-os igazgatói folyamodvány nem járt sikerrel, mert1749-ben – ezúttal Mária Teréziához (1740–1780) – kénytelen folyamodni Meltzl Zsigmond igazgató, hogy a jezsuiták visszakaphassák hajdani javaikat.9 Ez a folyamodvány nagy részben sikerrel járt. Ugyanakkor Meltzl Zsigmond igazgató tevékeny buzgósága folytán épültfel 1753-ban az új gimnázium, amely közel 100 évig – az 1848-49-es szabadságharc idejéig – szolgálta az oktatás ügyét. Az elemin kívül 3 grammatikai osztálya volt ennek a középiskolának.10

1762-ben Bajtay Antal11, Erdély püspöke, jelentéstételre szólítja fel a jezsuitákat, hogyadjanak számot iskolájuk állapotáról. Ekkor előadják, hogy céljuk az ifjúság vallásos és erkölcsös nevelése, valamint az, hogy tanuljanak meg helyesen írni és latinul beszélni, mert ez a nyelv Magyarországon a királyság alapításától kezdve köznyelv, melynek tudása szükséges. Törekvésük olyan ifjakat nevelni, kik Istent, az uralkodót és a hazát híven tudják nevelni.12Iskolájuk ekkor magába foglalta az elemi osztályokat és a három grammatikai osztályt. A latin nyelven kívül a görög nyelvet és a történelmet is előadják, leginkább vers-alakban.

A tanulók száma ekkor 100 volt, 10 a felső, 15 a középső osztályban, a többi 75 alsóbb és elemi osztályos. Származásukra nézvést sok köztük a nemes, néhány polgári rendű és falusi, de túlnyomórészt olyan szegények, hogy az alapítványi helyekre ötvenen is pályáznak, jóllehet a helyek száma csak 26 volt.13

A jezsuita szerzet eltörlése alkalmával a gyulafehérvári iskola közel állott a megszűnéshez. Mária Terézia királynő azt rendelte, hogy a szerzet volt tagjai az iskolai év befejezése után menjenek át Kolozsvárra, s ott vagy lelkészkedjenek, vagy a humanisták osztályainak tanítására vállalkozzanak. A rendelet híre „leverőleg hatott a város intelligens elemeire”, akik mozgalmat indítottak az iskola érdekében. A pénzverde tisztviselői kérelmet nyújtottak be a káptalanhoz, melyben kérték, hogy a gimnáziumot hagyják Gyulafehérváron, sőt, egészítsék ki azt a humanista osztályokkal. A felterjesztés sikerrel járt. Mária Terézia engedett a káptalan és a város kérésének, és meghagyta a gimnáziumot is és a szeminárium is Gyulafehérvárott, hogy a vidék ne maradjon katolikus nevelés nélkül. A jezsuiták is Fehérváron maradtak – a rend beszüntetése után is –, s világi papi ruhában tanítottak tovább.

1777-ben adta ki Mária Terézia a Ratio Educationist, ám Erdélyben nem lehetetteszerint az iskolareformot végrehajtani. Erdély sajátos társadalmi-vallási helyzettel bírt, melyre a Ratio nem volt alkalmazható. Ennek felismerését követően a királynő erdélyi szakemberek révén a Ratiot átdolgoztatta, és az erdélyi viszonyokra alkalmazhatóvá tetette. Ezt az új iskolai normatívát II. József bocsátja ki 1781-ben Norma Regia néven.

A gyulafehérvári tanintézetnél – mely ekkor a „Gymnasium Regium” a Norma alkalmazását 1781. november elején kezdték meg. Ezen szabályzat szerint a középiskolai oktatás öt éven át elvégezhető öt osztályra terjedt ki. Az alsó két osztályban magyar nyelven, a felsőbb osztályokban latinul folyt a tanítás, míg „császári” rendeletre 1786-ban a német nyelvet kezdték használni. Az iskolában ekkor öt tanár tanított, s minden egyes osztályban egy és ugyanazon tanár adott elő minden tárgyat.

1717. dec. 14. A piarista rendbe lép Privigyén (Nyitra m.). 1737–1744: Rómában tanul és működik. Psz: Róma, 1741. ápr. 13. Szolg: 1749. máj. 13-án a budai királyi palota alapkőletételén ő mondta az ünnepi beszédet. 1750: a leendő II. József császár történelemtanára. 1754–1757 piarista tartományfőnök. Pksz: Bécs, 1761. máj. 1., Cristoforo Migazzi. 1760. okt. 5.–1772. okt. 3.: erdélyi pk. Lemondott a püspökségről. Az erdélyi egyházmegyének megszerezte a lusitán alapot. †Arad (v. Szentanna/Arad m.), 1773. jan. 15. (Sírja a gyulafehérvári székesegyház kriptájában.) FERENCZI Sándor: i. m. 159–160.

Kétszáz évvel a létrehozása után, az 1783-as év májusában II. József meglátogatta14 és megvizsgálta az iskolát, ám a finevelő intézetet nem igazán nyerhette meg a tetszését, mert két évre rá (1785. szept. 20.) el is törölte az ország többi konviktusaival együtt. Ugyancsak megszűntette a szemináriumokat és „minden néven nevezendő bentlakást”.15

1792 őszén Batthyány Ignác püspök berendezte a mostani papnevelőt és a kisszeminárium visszakapta a régi szállását. A tanulók számaránya meglehetős hullámzástmutatott, úgyszintén az életkor tekintetében is szélsőséges volt a megoszlás: 15-22 évesek is járnak ugyanazon osztályba. A tanulók nemzetiségi megoszlása tekintetében magyarok, németek (szászok) és románok vegyesen fordultak elő, amely a tájegység népességi összetételével könnyen magyarázható. Vallási megoszlás szempontjából a 19. századbankezdtek egyre többen lenni görög-keletiek, míg protestánsok csak szórványosan jelentek mega gyulafehérvári iskolában, ők a nagyenyedi református kollégiumban tanultak.

A gimnázium igazgatója (praefectus) a helybeli kanonok-plébános volt egészen 1848-ig. Ismét fejedelmi vendégeket fogadott az iskola, amikor 1817-ben Ferenc király és neje meglátogatták a gimnáziumot és a finevelő-intézetet. Püspöki rendeletre 1842-től a magyar nyelvet rendes tárggyá teszik. A régi rendszerű gimnáziumot a szabadságharc idején, 1848.okt. 21-én bezárták, s az intézet épülete az 1849. június 24-i várostrom alkalmával lángok martalékává lett és romba dőlt. Ötévi szünetelés után – Haynald Lajos püspök közbenjárásával és támogatásával rendbe hozva – az iskola 1853-ban újra megnyílt, nyolc osztállyal és 12 tanárral. Az elnyomatás éveiben a német tanítási nyelv mellett is több tárgyat magyarul tanítottak s a hazafias szellemet ápolták. Ugyancsak Haynald püspök kezdeményezésére, az intézetben több évtizeden át (1857–1886) tanították rendkívüli tárgyként a román nyelvet s a tanári kar olyan értelmű felterjesztést tett, hogy kötelező tárggyá kell tenni.16

A gimnázium régi épületét a századfordulón lebontották, s a helyén emelt palotában működött az iskola – 1922-től Majláth Főgimnázium néven – mindaddig, amíg az 1948-astanügyi reform Erdély más központjaihoz hasonlóan itt is megszabta a magyar nyelvű középiskolai oktatás új feltételeit. A kommunista állam elkonfiskálta a katolikusfőgimnáziumot, mely Alma Matere volt Erdély egész területéről itt tanult több ezer diáknak, s amelyben a Római Katolikus Kisszeminárium néven a kántoriskola is működött.

1953-ban a Teológiai Intézet keretén belül – Márton Áron püspök utólagos jóváhagyásával – létrejött a Kántoriskola, mely – saját épületétől megfosztottan – az előbb említett néven működött egészen 1990-ig.

Márton Áron püspököt – 1955. március 24-én bekövetkezett szabadulásakor – aziskola tanulói kitörő örömmel fogadták. A püspök folyamodványban követelt a bukarestikommunista vezetéstől – személyesen dr. Petru Grozától – épületet a kántoriskolának, a Majláth Főgimnázium egykori bentlakását, a katolikus egyház jogos tulajdonát. Ez a levél válasz nélkül maradt. Csupán 2002-ben sikerült újra birtokba venni – szörnyen lelakott, romos állapotban – a ’89-es változásoknak köszönhetően.

1990-től a kántoriskola érettségi diplomáját visszamenőleg államilag is elismerték, s ugyanez évben megváltozott a neve Római Katolikus Líceumi Szeminárium-ra. Ezt a nevetviselte egészen 2006-ig, amikor felvette a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum megnevezést.

/A jelzett bibliográfiai adatok egy része megtalálható Ft. Baróti László Sándor (GMGK-igazgató1997-2006 között) koordinálásával kiadott emlékkönyvben, a Jegyzetek a Majláth Főgimnázium történetéről c.részben. Internetes hivatkozás: http://blaszlosandor.go.ro/emlekkonyv.htm /

Önálló magyar iskola Gyulafehérváron

Gyulafehérváron 2007 előtt az I-VIII osztályos gyerekek a Vasile Goldiş Általános Iskola magyar tagozatán tanulhattak magyarul. Amiatt,hogy nem volt meg a minimum létszám ahhoz, hogy külön osztályok működhessenek, a magyar osztályokat összevonták, az alsó tagozaton mind a négy osztályban szimultán oktatás folyt, a felsőtagozaton V-VI. és VII-VIII. osztály működött összevontan… Természetesen, mindez negatívan befolyásolta az oktatás minőségét. Ugyanakkoregyre aggasztóbbá vált a magyar iskolázás helyzete.

Az önálló magyar oktatást Gyulafehérváron csupán a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum (kedvenc rövidítésünkkel: GMGK – gé-em-gé-ká)képviselte. Az európai csatlakozás azonban az oktatásban is új követelményrendszerrel lépettfel, mely – a fejkvóta-rendszer révén – szabályozó hatással van az iskolák jogi személyiségére is. Indokolttá vált a GMGK humán erőforrásának fejlesztése – mind a gyerekek/tanulók, mind a pedagógusok létszámát illetően…

…Az előbbiek értelmében kezdődött el ez a fejlesztési folyamat az óvodai szint létrehozásával. Líceumunk struktúrájává vált az óvoda, az 1989-esváltozások után – a magyar szülők kérésére létrehozott – Káritász magánóvodának az átvételével, melynek létszáma a kezdeti tizenegynéhány gyerekről 33-raemelkedett (két óvónő alkalmazását téve lehetővé), elérve négy év alatt a mai 45-ös létszámot.

Közben óvodánk hosszított programúvá vált. Jelenleg három óvónő és egy dada neveli, tanítja magyarul agyerekeket.

A 2007/2008-as tanévtől kezdődően a GMGK igazgatósága kérvényezte a Fehér megyei tanfelügyelőségen az elemi I. osztály indítását, ugyanis ezt indokolttá tette óvodánk10 iskola-előkészítős gyermekcsoportja. Erre a kérésre a megyei tanfelügyelőség jóváhagytanemcsak az elemi (I-IV.), de a gimnáziumi (V-VIII.) tagozatok indítását azáltal, hogy engedélyezte a Vasile Goldiş Általános Iskola „vérszegény” – alig harmincegynéhány tanulót

számláló – tagozatának áthelyezését a GMGK-ba. Így a 2007/2008-as tanévtől az addig csupán magyar tagozatként létezett elemi és gimnáziumi szintek a GMGK Líceum részévé váltak. Ezáltal, a magyarul tanulni óhajtó gyerekek új iskolában, a Római Katolikus Érsekség tulajdonát képező, korszerűenfelújított Fogarassy-épületben,18 történelmi környezetben (a várban), nagyon jó feltételekközött kezdhették meg a tanévet – állami fenntartással, a gyulafehérvári PolgármesteriHivatal révén.

Jelentős mértékben hozzájárult a magyar oktatás fennmaradásához a dévai Szent Ferenc Alapítvány, ugyanis a gyulafehérvári házának a létrehozásával a gyereklétszám évről évre növekedett, így a gyulafehérvári és a környékbeli gyerekeknek lehetőség adódott az anyanyelven való továbbtanuláshoz, a minőségi oktatáshoz.

Intézményünkben, a 2011/2012-es tanévben 45óvodásnak, 34 I-IV. osztályos kisdiáknak, 36 V-VIII.-os diáknak és 65 IX-XII.-es tanulónak biztosítunk anyanyelvi nevelést. Ebből 21 I-VIII. osztályos gyerek az iskola kisbuszával ingázik naponta a környező falvakból (Alvinc, Vajasd), 27 gyerek pedig a SzentFerenc Alapítvány gyermekházában lakik. Ez teljesellátást – szállás, étkeztetés, ruházat, tanszerek, egészségügyi ellátás – biztosít.

Az óvodás gyerekeknek, valamint az alsótagozatos tanulók számára délutáni tanulási programot is biztosítunk (school after school), étkeztetéssel, tanítói felügyelettel, melynek anyagi fedezetét túlnyomórészt a Bod Péter

Alapítvány biztosítja (elnöke dr. Gudor Botond Kund). A IX-XII. osztályos tanulók a líceum kollégiumában laknak, mely az előbbitől teljesen külön épületben foglal helyet. Kisszeminaristáink bentlakási költségeinek nagy részét a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség biztosítja. Ekként lehetséges, hogy a GMGK Erdély egyik „legolcsóbb” bentlakással rendelkező iskolája legyen. Ugyanakkor a szórványkollégiumi jellegű működéshez jelentős mértékben hozzájárulnak hazai és anyaországi hivatalos fórumok (Confessio Alapítvány, Pro

Diaspora Egyesület, Bethlen Gábor Alap, Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, OM – HTMH,Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) valamint a Bécsi Szent István Egylet.

Rövid, négyéves „együtt-létezésünk” alatt, szakmai szempontból nagyon jó eredményeket értünk el, pl. tantárgyversenyeken (országos magyar olimpián 4. hely, országos vallás tantárgyverseny 1. hely, külföldi – magyarországi /Lakitelek/ – vetélkedőkön díjak), szavalóversenyeken, szórványszínjátszó találkozón, VIII. osztály végi nemzeti teszten stb.Ugyanakkor ausztriai, szlovákiai és magyarországi tanulmányutakon vehettek részt tanulóink a Szabó Márta tanárnő által koordinált ACES-program révén.

A GMGK-ban megvalósuló minőségi anyanyelvi oktatás következménye, hogy tanulólétszámunk évről évre nő.

Egyáltalán nem örvendünk annak, hogy az új tanügyi rendelkezések értelmében számos vidéki kisiskola megszűnik, összevonódik nagyobb központokkal… Ezen esetekben – ha már másként nem menthető itt Dél-Erdélyben a magyar szó – szeretnénk, ha tudnának rólunk, mint a magyar anyanyelvű tanulási lehetőségnek egy olyan bástyájáról, mely segítséget nyújt, s szívesen fogadja – felekezetre való tekintet nélkül – azokat, akik nem adják fel oly könnyen nemzeti identitásunk legfőbb kincsét: a magyar anyanyelvet.

(www.gmgkliceum.ro)Gyulafehérvár, 2013. március 18.

Dr. Gál László – igazgató

Hírlevél Bejelentkezés

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Duis eu libero scelerisque ligula sagittis faucibus eget quis lacus.
Suspendisse sodales sed orci ac feugiat.

Feliratkozási kérelmed elküldték!

Előfizet